A 19. század végén a kairói Ben Ezra zsinagógából egyedülálló dokumentumok gyűjteménye látott napvilágot, köztük egy rejtélyes levél, melyben Moniou rabbija egy prozelita asszony tragikus sorsáról számol be az első keresztes hadjárat időszakában.
Stefan Hertmans ebbÅ‘l a forrásból kiindulva Ãrja meg regényét, amely egyszerre varázsol a középkorba, és vet fel mai erkölcsi kérdéseket. Egy normann származású keresztény nÅ‘ beleszeret egy zsidó fiatalemberbe, és hátrahagyja egész addigi életét: vagyonát, nemesi nevét, hitbeli meggyÅ‘zÅ‘dését. Franciaországot átszelve a fiú családjához, Provence-ba menekülnek üldözÅ‘ik elÅ‘l, ám csak ideiglenesen lelnek menedékre – 1095-ben II. Orbán pápa háborút hirdet a Szentföld visszaszerzésére, fellángolnak a régóta izzó vallási ellentétek. A Moniou izraelita közösségét sújtó véres pogrom hatására a lány újabb viszontagságokkal teli utazásra kényszerül: ezúttal Jeruzsálem felé, hogy a keresztes hadakat követve visszaszerezze elrabolt gyermekeit.
Csaknem ezer évvel később az ő útját ismétli meg maga a szerző. Elbeszélésében a két messzi világ egymásra vetül, feltárva mindazt, ami az idők során megváltozott, és láthatóvá téve azt a keveset, ami megmaradt…
A fordult szÃv magával ragadó történet kiszolgáltatottságról és bátorságról, gyűlöletrÅ‘l és szeretetrÅ‘l – és mindenekelÅ‘tt az emlékezés fontosságáról.