A kilencvenes évek elején az európai kupaszereplésektől öt évre eltiltott angol futball a legsötétebb napjait élte. A szigetország labdarúgása akkoriban a keménységről, az ütközésekről és a sérülésekről szólt: az erő fontosabb volt a gyorsaságnál, az agressziót pedig többre becsülték az észnél. A robusztus középpályásoké és a kőkemény védőké volt a világ, akik bátran belevetették magukat a darálóba. A 4-4-2 volt a divatos felállás, és alig lépett pályára olyan csapat, amely új taktikákkal mert volna kísérletezni.
Aztán egyik napról a másikra minden megváltozott. Az 1992-ben létrehozott Premier League indulása egybeesett az egész futballvilágot megrengető szabályváltozással: a hazaadás tiltásával. A védők egyszeriben elveszítették addigi biztos menekülőútjukat, a kapusoknak pedig a labdakezelés új módszereit kellett megtanulniuk, és ettől megváltozott a játék ritmusa. Az angol fociban komoly taktikai fejlődés indult, amelyben az egyre hangsúlyosabbá váló külföldi hatások is fontos szerepet játszottak.
A Daráló az első olyan komoly szakmunka, amely alaposan feltárja a Premier League-ben alkalmazott taktikák változásait, és értően elemzi az angol foci elmúlt negyedszázadának fejlődését Ferguson támadásközpontúságától kezdve Mourinho sündisznótaktikáján át egészen Ranieri kontrákra épülő elképzeléseiig. A Daráló az egyik legszórakoztatóbb, legtartalmasabb és legintelligensebb könyv, amely az angol futballról valaha is született.
Minden focirajongó számára kötelező!
MICHAEL COX angol sportújságíró, a Bristoli Egyetemen tanult, rendszeresen publikál a The Guardian és a The Independent című lapokba. Zonal Marking nevű, felállással és taktikával foglalkozó weboldala 2011-ben elnyerte az Angol Futballszurkolók Szövetségének fődíját.
