Regényt akarok írni, amely egyszerűen pszichológiai és fiziológiai tanulmányozása lesz a nagyváros melegházában nőtt és nevelkedett fiatal leánynak; regényt, amely emberi dokumentumokon épül. Nos hát, most, amikor hozzáfogok ehhez a munkához, úgy látom, hogy azokból a könyvekből, a melyeket a férfiak írtak a nőkről, hiányzik, hiányzik... a női társszerzőség, - márpedig én éppen erre a társszerzőségre vágynám, még pedig nem is egy nőére, hanem igen sok asszonyéra. Igenis, az a becsvágy sarkal, hogy ezt a regényemet azoknak az asszonyoknak némi hozzájárulásával és bizalmával csináljam meg, akik megtisztelnek vele, hogy olvassák munkáimat. (Edmond de Goncourt)