Három év ráment az életemből arra, hogy összefoglaljam azt az ötvenet, mely látszatra nem is velem történt meg. Ez az összefoglaló legalább három elbeszélésből áll. Az első a családom története, a dédnagyanyáimé, a nagyanyáimé, a nagyapáimé, az anyámé és az apámé, a lőréseiké, a fejükben meg-megszólaló harangoké. A második Zágráb története, amit szaggatottan, gyorsított szekvenciákkal fogok előadni. A harmadik elbeszélésbe én magam válogattam be az eseményeket, a hősöket és a tanúkat. Ellentmondásos történet, szándékosan választottam olyan dokumentumokat, kommentárokat, emlékezéseket és mondatokat, melyek nem klappolnak. Történelmi regényt akartam írni, de úgy, ahogy az véleményem szerint egyedül lehetséges, a műfaj és az ideológiák megkerülésével, egy olyan történetet, ami talán soha meg sem történt, mert meg sem történhetett. Legföljebb megálmodhatjuk, aztán elmesélhetjük az álmunkat.
Szerző:
Ivana Sajko (Zágráb, 1975) regény- és drámaíró, színházi rendező, folyóirat-szerkesztő és teoretikus. Experimentális drámáit világszerte játsszák, regényeit számos nyelvre lefordították. Horvátországban elnyerte a legfontosabb irodalmi díjakat. A Francia Művészeti és Irodalmi Lovagrend kitüntetett tagja. Legfontosabb prózai művei a Családom története dióhéjban mellett: Rio bar (2006), Ljubavni roman (Szerelmes regény, 2015). Drámái közül A bombanő, mely egy öngyilkos merénylőről szól, magyarul is olvasható (Magyar Lettre International, 2015/tavasz).
Fordító:
Radics Viktória (1960) vajdasági születésű esszéista, irodalomkritikus, műfordító.
Esszéket, tanulmányokat ír a magyar és a világirodalomról, a délszláv irodalmakról és a művészetekről.
Szépprózát, novellákat és tárcákat is rendszeresen ír és publikál.
Délszláv nyelvekből és újabban délszláv nyelvekre is fordít. Tucatnyi lefordított könyve jelent meg, folyóiratokban és antológiákban közölt műfordításai száma több százra tehető.
Dubravka Ugrešić, Daša Drndić, Vladimir Arsenijević, Mihajlo Pantić, Robert Perišić, Ivan Lovrenović, Radomir Konstantinović, Mirko Kovač, Borislav Pekić, Dževad Karahasan, Faruk Sehić és mások fordítója, Danilo Kiš fordítója és monográfusa.
A könyv az Európai Unió Kreatív Európa Programjának támogatásával jelenik meg.
